Az új iskola III

Reggel korán kipattant az ágyból, karikás, álmos szemekkel. Megfordult a fejében, hogy mindezt csak álmodta. Ám mégis tudta, hogy valóság volt. Úgy rohant az iskolába, mintha az élete múlt volna rajta. Az utcák még üresek voltak, de ő ezt észre sem vette. Az sem fordult meg a fejében, hogy lehet, hogy az iskola még nincs is nyitva.  Így aztán nem lepődött meg, amikor nyitva találta a kaput. S ahogy bement újra csak nem embereket látott. Hanem különös, undorító lényeket, akik rögtön felé fordultak., mikor belépett. Megdermedt. A rideg és félelmetes szemektől megrémült.Ám rögtön megnyugodott, amikor meglátta a fénylő megmentőjét.
- Szia. - nyögte ki nagy nehezen.
- Szia. Nos, készen állsz rá, hogy elmeséljem?
- Azt hiszem...
- Nos, rendben. Gondolom kíváncsi vagy már rá, hogy kik is ezek. Hát...nos... ők az alvilág lényei, akik ebben a világban munkálkodnak.  A vezetőjükhöz akartál hozzáérni, ami veszélyes lett volna, mert akkor uralkodhatott volna teljes joggal feletted.
- De hogy lehet az, hogy nem tett semmit, amikor meglöktél?
- Látod, meg vannak kötözve. Amit te látsz az a Szellemvilág szintje, amit egy átlagos ember nem lát. Szerettelek volna megkímélni tőle, de elkerülhetetlen volt, hogy te is lásd így. - mutatott körbe.
- De ez hogy lehet? És ki vagy te?
- Nos, ezt az iskolát nem emberek álmodták meg. maga a Sötétség ura tervezte. Emberekkel építette meg, s egy ember a látszólagos igazgató. Ám a "diákok" és a "tanárok" nem emberek. Démonok és alvilági lények. Ez a hely amolyan tárgyalóhely volt nekik. Egészen az ideérkezésemig. Én ugyanis a Fény Urának vagyok a követe. "Hivatalosan" nem ebbe az iskolába járok. Én vagyok az Uramnak az erejével tartom féken féken eme lényeket.
- és engem miért vettek fel?
- Biztosan tudni akarod?
- Persze!
- Nos, nem vagyok biztos benne, de reális ötleteim vannak róla. Ismerve őket...
- Éspedig?
- Egyik verzió az lehet, hogy irányítani akartak, átvenni tőled az életed irányítását.  Másik lehetőség pedig az, hogy meg akarták szerettetni veled a sötétséget. Azt hiszem ez volt az igazi céljuk.
- De miért?
- Azért, hogy utána átkerülhess a másik iskolába.
- Milyen másik iskolába?
- Ahova azok járnak, akik a Sötétséget Uruknak mondják, de nem alvilági lények. Bár elég sokjukba beleköltözött egy-egy ilyen lény.
- Brr..ez borzasztó! - a lány magára sem ismert, mert ahelyett, hogy leüvöltötte volna a srácot, és elment volna, inkább kérdezősködött, és ráadásul minden szavát el is hitte a pasinak! - És miért pont engem választottak ki? Vagy akkor hogyan kerültem én ebbe az iskolába?
- Nos, alapos megfontolás után választottak téged, biztos. Egyik fő szempont az volt, hogy gazdag vagy. S hogy hogyan kerültél ide? Hát, ezt pontosan nem tudom, de kiterjedt hálózata van a Sötétségnek, és nagyon sok mindent el tudnak érni...
- Értem...De még van egy csomó kérdésem!
- Azt hiszem, nem kellene ennyire egyszerre megterhelned magad... Találkozhatunk máskor is, hogy beszélgessünk, de ne egyszerre tudja meg mindent, mert az túl nagy információtömeg lenne neked...
- De még lenne egy kérdésem.
- Igen?
- Én akkor most mit csináljak?
- Iratkozz ki ebből a suliból, és menj oda, ahova normális emberek járnak.
- És a Sötétség nem fog utánam jönni?
- Valószínűleg de, ám már Látsz, úgyhogy nincs mitől félned. Csak mindig legyél Világosságban. 
- És ha mégsem sikerül?
- Akkor ne add fel.
- És mi lesz, ha véletlen hozzáérek valamelyikőjükhöz?
- Véletlenek nincsenek. És ne feledd, amit te látsz, az hamarabb történik meg pár perccel, mint amit mások látnak.
- Akkor mindent ennyivel előrébb fogok tudni?
- Igen, valahogy úgy. Ám az emberek ezt nem nagyon fogják elhinni.
- Értem. - sóhajtott a lány - Van még valami, amit a következő találkozásunkig tudnom kell?
- Azt hiszem nem...Úgyhogy akkor mikor találkozzunk?
- Holnap este?
- Nekem megfelel...
- Rendben, akkor köszönök mindent.
- Ne nekem...
- De téged látlak...na szia.
- Szia..
S így indult el a lány új élete, mely valahogy teljesen más volt, mint az előző...