A Lény VII

- Hallottad a hírt?
- Melyiket?
- Amelyiket Urunk terjesztett a Lényekkel kapcsolatban.
- Ó, nem. Nem is értem, hogyan nem juthatott el hozzám.
- Ajaj, az baj! Nos, arról a nagy gonosz lelkekről van szó, akiket küldött a Sátán, hogy megcsalják az embereket.
- De hiszen rengeteg ilyen van!
- Persze, de ezek különlegesek. Speciális kiképzést kaptak, és rengeteg embert vezetnek majd félre.
- Ezek lennének a Lények?
- Igen. Nos, ők különleges szerepet kaptak. A feladatuk az, hogy sok-sok fiatallal megszerettessék a Sötétséget. Na persze az idősebbekkel is, csak velük néha nehezebb...
- Hát ez nehéz feladat...De a különféle misztikákban, varázslatokban már mindez meg lett alapozva!
- Persze. A Sötétség Ura, az Urunk tudja mit tesz! Annyi démoni lény van már a világon, hogy sok mindenkit be tudnak csapni!
- Igen. Eléggé kiterjedt Urunknak a területei! És a legtöbb ember az Ő uralma alatt van, akarva-akaratlanul, tudatosan vagy tudatlanul....
- Hát azért a legtöbb tudatlanul... De ne felejtsd el azt sem, hogy egyre többen állnak át a másik oldalra is! Sajnos az az oldal is működik!
- Hát igen...Ezért feladatunk minél több embert távol tartani attól az oldaltól, és tévutakra vezetni őket!
- De az is bőven elég, ha nem akarnak foglalkozni ezzel az egésszel.
- Ez nagyon praktikus, és mindig beváló megoldás! Csak le kell foglalni őket megfelelő mennyiségű programmal, és hogy csak saját magukkal foglalkozzanak!
- Igen, persze! De azért én akkor is az Ámító Szellemek munkáját szeretem legjobban!
- Nagy munkát végeznek az biztos! Hisz az emberek azt sem tudják milyen lényekkel állnak szemben!
- Igen. Nos, ilyenek a Lények is. Csak kicsit átalakítva. A testüket ők is megváltoztathatják, ám nekik már van állandó földi testük.
- Ráadásul ők is megkapnak mindent, ami csak a sikerességükhöz, és az emberek félrevezetéséhez szükséges!
- Akárcsak az Ámító Szellemek...
- Naná! És a világ minden részére kiterjedően megjelennek!
- Persze! Sehol sem lehet nyugtuk a másik oldal miatt. Minden lehetőséget ki kell használnunk a lelkek elveszejtésére!
- Igen, hisz ez a feladatunk! Nos, azt hiszem, mennünk is kéne, tenni a dolgunk!
- Ajaj, valóban idő van már!