2011. október 31., hétfő

A Lény II

A Ház nem állt sokáig üresen. Hamar új lakó költözött oda. Ám addigra, mire ő odaért, elkezdtek terjengeni a pletykák a Házról, s két szellemről. De ő nem félt oda költözni. Hiszen őt küldték! Azért hogy részese legyen a munkának. A Munkának, melynek lényegét, és értelmét a Lény adja. S most övé egy nagy feladat: A jelenlegi egyetlen Lény elszállítása a kijelölt helyre. Végre ő is részt vehet aktívan a Munkában! Mióta várt már erre! S most itt van, ez a nehéz és veszélyes munka előtt.
Természetesen csak éjszaka szállíthatja el, így nappal pihennie kell. Azaz csak pihennie kellett volna. De a látogatók nem voltak kevesen, s már késő este volt, mire az utolsó vendég is elment. Ideges lett: ma már nem tudja elszállítani. Miért kell itt ennyi embernek szaladgálni?! De nem tudott mit tenni. Így nem szállíthatja el a Lényt. Nem kockáztathatja meg azt a hosszú utat így! Hát kénytelen lesz következő nap szállítani! Reménykedett benne, hogy akkor nem jön közbe semmi. bár valójában nem reménykedett. Rettegett attól, hogy nem tudja elvégezni a küldetését. Idegességében görcsbe rándult a hasa. De pihennie kéne, holnap mindenképpen útra kell kelnie! Három nap volt a határidő, és ki tudja mi történhet útközben, hát még akkor ha nem ér oda időben! Nagy nehezen sikerült csak elaludnia, kínok között.
Reggel volt, mikor felkelt. Ám mikor tudatosult benne milyen nap is van, megrettent. Nem csak egy éjszakát aludt! Egy éjszakát, egy napot, s még egy éjszakát sikerült végigaludnia!! Már csak 16 órája van, s az út 17 órás! Persze, ha nagyon siet... csak a Lénynek baja ne legyen! Átkozta magát, hogy így elaludt.
Sietve megtette az előkészületeket. Szerencsére a környék kihalt volt. Gyorsan, ám felettébb óvatosan útra kelt.
A helyszínre éppen időben érkezett. Az óra pontosan 12-t mutatott, mikor halálosan kifáradva értesítette az épületben összegyűlteket. át mégis sikerült! A Lény biztonságban van, ő pedig nyugodtan hazatérhet újdonsült otthonába.
Hazafelé menet megállt pihenni. Be kellett hogy vallja nem szívesen állt meg. Valamiért rossz előérzete volt. Olyan Félelem szállta meg, melyet eddig sohasem érzett. Hirtelen hangot hallott maga mögül:"Eljött az Időd!" - súgta egy kísérteties hang. S ahogy hátrafordult egy alakot látott magasodni fölé. A Halál volt: megértette: tényleg eljött az Ideje. Ahogy a Halál megérintette, rájött a hányinger. Tudta: kiszáradásban fog meghalni, még ezen az éjszakán. Lehunyta a szemét, jelezve: elfogadta a halálát.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A reggel arra járókat undorító látvány fogadta. Rögvest hívták a mentőket. De már ők sem tudtak segíteni. Az ember már mire odaértek meghalt. S valóban kiszáradásban halt meg...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése