Lezárt terület volt. Tilosban járt, és ezt tudta. Ám most kivételesen nem sajátja volt az ötlet. Ő csak bizonyítani akart. be akarta bizonyítani, hogy elég vakmerő, bátor ahhoz, hogy bemenjen erre a titokzatos helyre. Azt regélték róla, hogy kísértetjárta, s hogy valamikor titkos laboratórium volt. "Természetesen" illegális. Eszébe nem jutott volna ide jönni, ha a "barátai" nem provokálják.
Be kellett, hogy vallja magának: rettegett. Nem először járt elhagyatott házba, és vidéken, de soha nem félt. Nem hitt a szellemekben és a természetfeletti dolgokban. Egészen eddig. Most mintha megelevenedett volna lényének azon része, melyet eddig nem ismert. Az, amelyik tisztában volt vele, hogy igenis léteznek olyan dolgok, melyek természetfelettiek.
S ahogy egyre beljebb haladt, egyre jobban érezni kezdte: valami történik odabent. Nem hallotta, csupán érezte. De már nem fordulhatott vissza....
Egyre óvatosabb léptekkel haladt befelé az épületbe. Nagyon óvatosnak kellett lennie, hiszen ha valaki itt találja az a legkevesebb, hogy megöli.Ő pedig még élni akart.
Egyszer csak iszonyatos bűzt érzett. Mintha rothadó hulla szagát érezte volna, aki nem is egynapos halott ráadásul. "Nem, nem - gondolta - Itt több halottnak kell lennie!" Elviselhetetlenné kezdett válni a bűz, mikor érezte: egyre jobban távolodik az az iszonyatos szagtól
Egy hatalmas szobába jutott végül, amely telis-tele volt bútorokkal. Meg rengeteg ággyal. Lépéseket hallott. Éppen annyi ideje maradt, hogy a sarokba az ágy alá bemásszon.
Két ember hangját hallotta:
- Nos, azt hiszem holnap mehetünk.
- Valóban. A Lények mindent tudnak már, ami szükséges.
- Nyugodt szívvel hagyom itt őket. Bár úgyse maradnak itt sokáig...
- És merre fognak menni?
- Amerre Urunk mondja neki. De ahogy én tudom, mindegyikőjük másfele megy.
- Tehát elárasztják a világot. Nagyszerű meglepetés lesz az embereknek.
- Hát igen...Örülök, hogy sikeresen véghezvittük a Műt.- Én is. Bár nem nagyon értem, hogy sikerült kijátszania Urunknak a Törvényeket, és hogy sikerült ez az egész...
- Nos, ez az Ő titka.a véges agyunkkal a végtelent megérteni elég nehéz...Na gyere! Látogassuk meg a Lényeket.
- Rendben...
A "betolakodó" csendesen, megrémülve hallgatott. A Lények vajon kicsodák lehetnek?? Azok a titokzatos lények, akikről annyi rémes történet szól? Eddig jót nevetett ezeken. De most...
Kifelé kezdett rohanni. Talán gyorsabban is rohant, mint ahogy azt máskor szokta. idegesítette valami. főleg ezekkel a rémtörténetekkel, és szellemhistóriákkal kapcsolatban. Minél messzebb akart kerülni innen. Főleg hogy nem akart összefutni egyik Lénnyel sem. Már szinte az őrültség határán volt...
Végre kiért! Ám ekkor megrémült. Két alak állt a kapu előtt! Eszeveszetten rohanni kezdett. Már úgy érezte, mindjárt összeesik, vagy kijön mindaz, amit a nap folyamán evett. De tudta. rosszabbul jár ha megáll. Egyenesen haza rohant, és bezárkózott a házába. ám elaludni csak nagyon nehezen tudott....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése